Az egyik pillanatban még élvezem az életet, a következőben pedig nem értem, hogyan élhettem eddig nélküle ' ♥
' Hihetetlenül szeretlek. hihetetlenül szükségem van rád. és ki nem állhatlak, de minden, amit csinálsz, mosolyra fakaszt. hogyan is tudnálak nem szeretni akár egy percig is.. '
Az igazság az, hogy szeretem. Csillapíthatatlanul szeretem... Az első pillanattól fogva. Akkor is szerettem, amikor megesküdtem, hogy nem. Nem tehetek róla, csak érzem. '
Megmutattad a világnak, mit érzel irántam. Ennyi nekem elég. Nem kell, hogy a szívedet is birtokoljam. '
Én nem merem elmondani, amit érzek. Félek súlyától, erejétől, és félek attól is, hogy az, akinek szánnám, akivel szívesen megosztanám, megrémülne tőle.
"Emlékszem, hogy
dobogott a szívem, amikor először láttalak mosolyogni.
Milyen nehéz volt a szemedbe néznem anélkül, hogy rögtön fülig beléd
szeressek.Emlékszem, hogy féltem szeretni mielőtt megismertelek, hogy
sajogtak a múlt sebei...de te begyógyítottad őket.."
Ha egy könnycsepp gördül
végig az arcomon, az azért van, mert hiányzol nagyon. Hiányod megszokni,
sohasem fogom, mert a szívemben élsz, s ez jó nagyon.
A buliban ülök, a zenét hallgatom, A szívemben ott van a gyötrő
fájdalom. A magány angyala magával ragadott, s ha nem jössz vissza többé,
inkább meghalok.
♥♥♥